2010. május 30., vasárnap

2010. május 28., péntek

Weöres Sándor: Magyar tanulság

I.

Fénylő tajték után fut a magyar.
Jaj, mindig azt a nemzetet csodálja,
amelyik veszteg lenni nem akar
s a bolhatáncot legvadabbul járja.

Mennél cifrább szegény kolléga tánca,
csizmája annál inkább szétszakad,
ezt tudhatod már: sose fuss utána!
Téged nem tart meg más, mint önmagad.

II.

Ne azt a nemzetet csodáld,
mely hadonászva, kiabálva
egy új téboly jelszavát kitalálja
s fejére gyűjti a halált –

ó, azt csodáld nagyon,
mely ki tud maradni a táncból!
mert századunk harsogó tébolyából
nincs más menekvés, mint bölcs nyugalom.

2010. május 27., csütörtök


2010 a zarándokok éve.
XVI. Benedek pápa a 2010-es évre meghirdette a Szent Jakab évet. Köztudott, hogy Szent Jakab a zarándokok védőszentje.
Két éve ezen a napon indultam el a Camino-ra, hogy egy hónap alatt végiggyalogoljak 800 km-t. Életem legnagyobb kalandja, meghatározó élménye volt.

2010. május 26., szerda

Kányádi Sándor: Nekem az ég


nekem az ég régen is kék volt
ha kék volt
borúsnak miért mondanám most
s nagyon szerettem ezt a
már nem-szeretem várost

nekem a jó régen is jó volt
ha jó volt
miért mondjam utólag rossznak
csapjak föl én is buzgó
megkésett panaszosnak?

nekem a rossz régen is rossz volt
s mert rossz volt
hát kiköptem unom a kókadt
a most-merész a hőssé
horgadt szókimondókat

nekem a hit régen is hit volt
s mert hit volt
az életet is hittel éltem
hagyjatok meg hát engem
ebben a balga hitben.

2010. május 19., szerda

Ladányi Mihály

De rég olvastam Ladányi Mihály verseit! O.B. most felhívta rá a figyelmem, s levettem a polcról a Csillagok kutyaláncon című kötetét. Emlékszem, régen nagyon szerettem. Minden kötetét megvettem, s hurcoltam magammal. Sokszor ír a magányról, de nem tetszeleg benne. A magány, a megállított idő, az a pillanat, amit mindig elveszve érzünk, pedig lelki békénk miatt szükségünk lenne rá. A mai ember nemcsak járműveivel, hanem gondolataival is rohangászik, kergeti önmagát, s közben önmagát veszti el. Nem tudja a pillanatot élni, mindig csak a múlt, vagy a jövő jár az eszében. Valaki Ladányit "boldog-magányú" költőnek nevezte.

Most, hogy elmentél

Most, hogy elmentél,
szétárad bennem az állatok elégedettsége evés után,
most, hogy elmentél,
már csak a bőröm őrzi keserű tested illatát,
most, hogy elmentél,
arra gondolok, holnaptól kedved szabadnapos bakák keresik,
mert a bakák védszentje is te vagy, riszálásodat százak lesik,
mert te vagy, akihez magányukban suttognak a szalmazsákok,
minden árokparti pipacs
neved lobogja,
mikor keserű illatod
csillagokig zokogja.

2010. május 16., vasárnap

video

Kokas Klára


Úgy érzem, feldolgozhatatlan az a fájdalom, amit érzek, hogy Klári néni örökre elment. Tanító mesterem, szeretett jó barátom volt. Mindenben megjelenik, ami körülvesz. Szeretett népdalait énekelve, Bach-ot hallgatva, Mozart Reguiem-jét végigbőgve, s a kisgyerekek csillogó szemű kölyökcsikózásában. Ijedten kapom fel a fejem, ha késő este csörög a telefon. De nem az ő örökké fényes, kedves hangja szól....

Tegnap sokan búcsúztunk tőle. Családja, barátai, tanítványai, tisztelői. Az eső azóta elmosta az emlékére ültetett japán cseresznyefára tűzött szalagocskákat, rajta ügyetlen, dadogó, könnyes gondolatainkat. Az emlékpadra ugyan bármikor lekucoroghatunk, ha arra járunk, de ő már nincs. "Elment a madárka, üres a kalitka...."

2010. május 13., csütörtök

"Felszállni vagy elszállni
bár fantasztikus,
nem lenne túlságosan érdekes.
Kiszállni!...ez az ami lehetetlen."
/Hules Béla/

2010. május 12., szerda

video

Judit anyó



"Csillagot adni sötétségnek,
havat hullani szürke télnek,
szerezni napfényt észrevétlen,
bírni az utat ellenszélben,
fürdetni csöndet madárdalban,
kiáltani, de nagyon halkan,
békénket soha megtagadni,
hitet hitetve élni, halni."

2010. május 10., hétfő

Jász Attila : KÁVÉ, TEA, OLVASGATÁS

Kávé, tea, olvasgatás, de közben
néhány mondat úgy telibe talál,
hogy fel se tudok állni, fekszem itt
csendben és hallgatom, ahogy a szív
bugyborékol, vérzik a mondatoktól,
talán csak ki kell várni, nyelje el
valamelyik kamra, ahol a többi
is összegyűlik használat után,
bár vannak mondatok, melyek akár
halálos sebet is tudnak okozni,
ha épp szívtájékon találnak el.

2010. május 9., vasárnap

"Legtöbbet és legkegyetlenebbül a hiúságtól szenvedtél? Mindig be akartad bizonyítani magad? Értelmed,szellemed vagy más, gyanúsabb és nevetségesebb képességeid, társas biztonságod, fellépésed vagy az emberi dolgok ismeretében való jártasságod? Forgolódtál a világi piacon, s oly nevetséges voltál, mint a clown a cirkusz fűrészporos porondján, mikor utánozza az állatszelídítők és erőművészek veszélyes mutatványait. S miért nem gondoltál soha arra, hogy a tetszés, melyet így arathatsz, egy unatkozó, kaján és gyermekes tömeg alkalmi tetszése csak? Egyetlen pillanata a magánynak, az önismeretnek, mikor legyőzted a hiúságot, többet adott neked is, az emberi világnak is, mint minden mutatvány, mellyel a világ előtt illetted magad. Egyetlen mozdulata az alázatnak nagyobb hőstett, mint minden mohó produkció, melyet az emberek megtapsolnak. Gondolj erre, míg nem késő."
Márai Sándor

2010. május 8., szombat


Csengery Kristóf NEKEM AZ ŐSZ

Nekem az ősz sohasem volt barátom
de én sem vagyok barátja az ősznek.
Ha jön az október, borzongva látom,
hogy mint a denevérek, kergetőznek

a fasorban a levelek. Nem értem,
mi vonzó benne. Mért nevezi más
termő évszaknak minden részletében
reménytelenség, romlás, árulás.

Elhiszem: lehet csizmát húzni, forralt
bort inni, járni alkonyatkor az
erdei ösvényt, nézni a hegyoldalt,
ahogy párában áll. De a tavasz,

az mégis más! Nem is tudom, hogyan,
egyszer csak itt terem, s nincs rá szavam.

2010. május 7., péntek

Manómese



Bendegúz és a béka már elkészült Max Bolliger: Manómese című könyvéhez.

2010. május 6., csütörtök

Csengery Kristóf: Amulett


A bizalom a Teremtés iránt

kezdetben megvolt, úgy emlékszem. Jó lesz

ott, ahová tesz. Jó lesz úgy és akkor.

Aztán ez elveszett. A múló évek

ledarálták, megették, nem tudom

fölidézni a folyamatot. Annyit

tudok csak: egyszer bennem valami

arra eszmélt, hogy nincs többé. A gyermek

biztonságára vágyom – vagy ha nem lehet,

a könnyűségre legalább, amellyel

a pénzdarab gurul, a falevél

lehull. Egy fényes mondatot szeretnék

amulettként hordani mellemen,

hogy védelmezzen: „átadom magam”.

2010. május 5., szerda

"Sörény lábbal, víg orcával"



A Mecsek Táncegyüttes 55 éves jubileumi estje a színházban. Zsúfolásig telt ház, ragyogó táncosok, humor, varázslás, régi tanítványok a színpadon, örömének, örömtánc, emlékezetes, szép este.

2010. május 4., kedd

"Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis."
József Attila


De van-e határ, amitől már nem tisztességesnek, hanem hülyének érzem magam?

2010. május 3., hétfő

Ma van egy "öregországút" barátom születésnapja. Ezen tűnődve jutottak eszembe az
utolsó harmad lehetőségei: szomorú öreg nénivé aszalódni vagy kedves idős hölggyé nemesedni.

(Fölvetődött még a vén csoroszlya, a rigolyás vénasszony, illetve a gonosz boszorkány is, mint opció, de ezeket elhessegettem.)

2010. május 2., vasárnap

Mikor láttad legutóbb komolyan emlegettetni a következő kifejezéseket:

...a meghatottság, az elérzékenyülés, a rajongás, a csodálat, a szívet tépő zokogás, az emésztő szenvedély, a töredelem, a vezeklés, a zarándoklat, a büszke magány, a mélység, a magasság, az elkötelezettség, a szolgálat, a lázadás, az alázat, az ön- átadás, a virrasztás, az ima, a szorgalom, a buzgóság, az iparkodás, az önmegtagadás, a nagylelkűség, a bőkezűség, az áldozat, a tisztelet, az áhitat, a szakítás, a gyötrelem, az átok, az ábránd, a gyöngéd tűnődés, a merengés, a könnyes emlékezés, az öncélú hóbort, az ellenállhatatlan vonzalom, a bevallhatatlan vágy, az elvonulás, az elmélyülés, a zongorakivonat-olvasás, az önsanyargatás, az aszkézis, az erotikus vacogás, a szelídség, a szív...