2011. május 25., szerda

Camino

Három évvel ezelőtt ezen a napon indultam útnak, hogy végiggyalogoljam a 800 km-es zarándokutat Észak Spanyolországban, a Pireneusok alatt. A végcél Santiago de Compostella, Szent Jakab sírja, ami fölé csodálatos katedrálist építettek.
Annyi ostobaságra büszkék az emberek.Azt gondolom, ez nem volt ostobaság.
Életem legkülönlegesebb, legnehezebb, legszebb emléke lett. Nagyon sokat tanultam a kemény próba elé állító úton.
Szeresse- még életében - mindenki a napot!
Szeresse az esőt!
Szeresse a tiszta levegőt!
Szeresse az erdők madárcsendjét!
Megköszönni az életnek minden pici örömöt, amit az élet ad!
Nem attól lesz valaki több, ha mindent kevésnek tart, attól lesz több, ha megtalálja a pillanat örömét, s megbecsüli azt.
BUEN CAMINO! Már örökre a lelkemben marad.






Posted by Picasa

3 megjegyzés:

  1. Nagy örömmel olvasnék még erről a mély nyomot hagyó útról. Én is készülődök..majd egyszer..ha már itthon hagyható a család egyedül, hosszabb időre.

    VálaszTörlés
  2. A szívembe zártam soraidat! Gyönyörű és színigaz gondolatok.:)

    VálaszTörlés
  3. Tündérlátta: adja Isten, hogy sikerüljön. Az Út az olyan,hogy ha hív, akkor menni fogsz.

    Kedves Éva köszönöm, hogy elolvastad, s örülök, hogy szívhez szólt.

    VálaszTörlés