2011. október 28., péntek

Itt ülök csendben



Itt ülök csendben

nem szól zene sem

s már teljes egy órája

a telefon sem rezzen

egyik sem...

hihetetlen

jó a csend most

s gondolataimban járok

s illanok éveket-évtizedeket

bejárom a messze végtelent

csak a szél dübörög

ritmust az ablakon

szívverésem lassul

kezem ellankad

doromboló macskámon

s a csendes álom

puha takarót

szór rám.

Jószay Magdolna



7 megjegyzés:

  1. Köszönöm. "Szép, mint mindig énnekem."

    VálaszTörlés
  2. Ilona!!!!!!!!!Elakad a lélegzetem!!!!!!Csodálatos!!!!!És takaró is van benne!!!!És ilyeneket érzek én is,bár ma unokáznom "kell".
    Megengeded,hogy feltegyem a hétvégén hozzám blogodra visszautalva a verset? DE CSAK AKKOR!!!!!!!

    VálaszTörlés
  3. Kedves Mammka! Örülök, hogy te is szereted. S annak is örülök, ha felteszed a blogodra. Elkövettem egy hibát, lefelejtettem a végéről a vers szerzőjét: JÓSZAY MAGDOLNA. Én is pótolom.
    Csendes, szép, emlékezős napokat kívánok szeretettel.

    VálaszTörlés
  4. Teljesen azt hittem,hogy Te írtad!!!!És zengedezni szerettem volna versíró Ilonánkról.:)
    Köszönöm,még nem biztos,hogy felteszem....

    VálaszTörlés
  5. Kedves Mammka, sajnálom, hogy csalódást okoztam.

    Köszönöm Éva, hogy erre jártál. Igen, engem is nagyon megfogott a hangulata.

    VálaszTörlés